oltás címkével jelölt bejegyzések

A Herpes vírus fertőzés tünetei és a védekezés lehetőségei kutyákban.

A Canine Herpes Virus (CHV) az alfa-herpes vírusok közé tarozik, amely a környezeti hatásoknak viszonylag kevéssé tud ellenállni. Ezt az enyhe ellenálló képességet lehet a vírusfertőzés elleni védekezésben is kihasználni. 40 ºC-on gyorsan inaktiválódik, 37 ºC-on a vírus mennyisége 5 óra alatt lefeleződik. A zsíroldó szerek, valamint az erősen savas (< pH 5) vagy erősen lúgos környezet (> pH 8) is elpusztítja. Fenti tényezők együttesen azt eredményezik, hogy az általánosan használt tisztító és fertőtlenítő szerek a környezetben elpusztítják a megbújó vírusokat.

Annak ellenére, hogy eddig csak egy vírustörzset izoláltak, különböző sejtkárosító hatásait írták le és egyes más herpes vírusokkal közeli antigén hasonlóságot is megfigyeltek. Kizárólag kutyákban szaporodik, első sorban nyirokszövetekben, vese sejtekben. Szaporodásához a 34-35 ºC a legkedvezőbb.

Az egész világon széles körben elterjedt vírus, amely kizárólag háziasított és vadon élő kutyafélékben telepszik meg. Elterjedése különböző földrajzi környezetben eltérő lehet. Mivel a vírus a környezeti tényezőkkel szemben kevéssé ellenálló, a fertőzés csak közvetlen kontaktus útján, a testnedvek közvetítésével jöhet létre. A víruspartikulák fertőződés után mintegy egy héttel már a testváladékokkal, pl. orrváladék, hüvelyváladék, periodikusan ürülnek. A vírusürítés néhány hónap, esetleg év szünet után ismételten visszatér, de kifejlett egyedben nem idéz elő egyértelmű klinikai tüneteket. A latens periódusok alatt a vírusrészecskék a sejteken belül „rejtőznek” tünetmentesen, különösen gyakran „”rejtőznek” egyes idegdúcokban, a nyálmirigyben.

Kifejlett kutyákban az enyhe kötőhártya gyulladással, légzési tünetekkel járó betegség fellobbanását a hordozó egyedeket ért stressz hatás váltja ki. Előidézheti a tulajdonosváltás, költözés, immunszuppresszív kezelések, mint például a glükokortikoid tartalmú gyulladáscsökkentők elhúzódó alkalmazása, vagy kemotrápiás szerek egyaránt. Nőstényekben alkalmanként a hüvely nyálkahártyájának gyulladása, rajta pontszerű vérzések, esetleg apró hólyagok megjelenése figyelhető meg. Mind a légúti tünetek, mind a hüvelyben jelentkező elváltozások esetén a gyakori bakteriális felülfertőzés, ill. a csökkent ellenálló képesség miatt más vírusos betegségek, mint például a szopornyica együttes megjelenése az állapotot súlyosbíthatja.

A 3-4 hetesnél idősebb korban bekövetkező fertőzés nem okoz maradandó elváltozásokat, ám az ennél fiatalabbakban fatális kimenetelű. A fertőzés leggyakrabban a világrajövetel közben, a szülőcsatornában következik be és az éretlen immunrendszerű újszülöttek 1-3 nap alatt elpusztulnak. A beteg kölykök étvágytalanok, hasuk fájdalmas, feszes, sárgás híg bélsarat ürítenek. Gyakran jelentkezik nehezített légzés, valamint mozgás zavarok. A nyálkahártyákon pontszerű vérzések jelennek meg, illetve savós-véres orrfolyás is jelentkezik, annak ellenére, hogy a kölykök testhőmérséklete nem emelkedik.

A fertőződés harmadik lehetséges ideje a vemhesség során, az egyedfejlődés korai szakaszában van, ami magzatelhalást, vetélést idéz elő, esetleg az élve született kölykök közvetlenül megszületésük után elpusztulnak.

Amennyiben a vírus bekerül egy tenyészetbe, az ott élő egyedek között gyorsan elterjed és az éppen vemhes anyák vagy újszülött kölykök kivételével tünetmentes fertőzést idéz elő. A fertőzés hatására azonban a kifejlett egyedek szervezete ellenanyagokat termel, amelyek a későbbi vemhesség során a méhlepényen átjutva bekerülnek a magzatokba, ill. a kolosztrummal az újszülöttekbe. Ennek következtében tapasztalhatjuk azt, hogy bár a tenyészet élő kutyák akár 100%-ban is hordozói lehetnek a vírusnak, az újszülöttek nem betegszenek meg.

Ennél sajnos sokkal súlyosabb a helyzet, ha a fertőzés a már vemhes anyaállatot éri. Ekkor nincs idő a megfelelő mennyiségű ellenanyag termelésre és a korábbiak alapján a kölykök megszületésük közben fertőződnek. A vírus az újszülöttek nyálkahártyáin keresztül bejut a szervezetbe és elsődlegesen a garatmandulákban megtelepszik, majd gyors szaporodásba kezd. A véráram útján eljut a májba, vesébe, a nyirokszervekbe, az agyba és károsítja ezeket. A vírus szervezeten belüli terjedése és a sejtkárosító hatások kialakulása mintegy 7-10 napot vesz igénybe, emiatt a születés során fertőződött újszülötteken a betegség első jelei általában 1 hetes kor körül jelentkeznek. A már kialakult tünetek enyhítésére kevés lehetőség van, a betegség általában gyors lefolyású és általában a teljes alom pusztulásával jár.

Az idősebb korban, 2-4 hetesen fertőződött kölykök esetében a betegség nem ennyire fatális kimenetelű, azonban az idegrendszer károsítása következtében olykor idegrendszeri tünetek, mozgászavar, esetleg vakság, süketség maradhat vissza.

A betegség elleni védekezésben fontos szempont, a tenyészetekbe az idegen kutyák bekerülésének korlátozása, ill. karantén periódus beiktatása. Utóbbi korlátozások más fertőző betegségek megelőzése miatt is igen jelentősek.

Az újszülötteket fejletlen hő-háztartásuk, immunrendszerük teszi különösen fogékonnyá a betegséggel szemben. A megelőzésben igen fontos szempont az állandó, 36-37 ºC közötti hőmérséklet. Az újszülöttek kihűlése elősegíti a betegség fellobbanását, a tünetek kialakulását. A már megbetegedett kölykök esetében azonban a külső hőmérséklet emelése nem kuratív hatású, viszont az anya diszkomfort érzete miatt elhanyagolja kölykeit, ami a még tünetmentes újszülöttekben is állapotromlást idéz elő.

A már tüneteket mutató újszülött megmentésének esélye kicsi. Az általánosan használt vírus ellenes szerek hatása nem kielégítő. Irodalmi adatok szólnak a kifejezetten herpes vírus ellen kifejlesztett, vidarabine hatóanyagú készítménnyel történt kezelés eredményességéről, azonban a visszamaradó idegrendszeri károsodások miatt a kezelés tényleges sikere kérdéses. Magyarországon ezzel a hatóanyaggal nincs forgalomban készítmény. Egyéb, emberi herpes vírus ellen alkalmazott készítményekkel kapcsolatban nincs állatorvosi tapasztalat. Alkalmanként eredmények érhetőek el az első tünetek megjelenésével egy időben, a még tünetmentes egyedek, korábbi fertőzésen átesett és ellenanyagokat termelő kifejlett kutyából származó immunsavóval történő kezelésével. Emellett a másodlagos bakteriális fertőzések ellen is védekezni kell.

Amennyiben CHV fertőzés veszélye felmerül, pl. új kutya érkezése esetén, a védekezésben az Eurican ® Herpes 205 vakcina alkalmazása kerül előtérbe. Az első oltás beadásának optimális időpontja az ivarzás vagy a fedezés utáni 7-10. napra esik. Az oltás megismétlése a várható ellés előtt 1-2 héttel történik.

Dr. Thuróczy Julianna

Ph.D., egyetemi docens, Dipl. ECAR

Budafoki Állatgyógyászati Központ

1222 Budapest, Kossuth L. u. 93.