KÜLÖNBÖZŐ FAJOK IVARI CIKLUSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI, ÖSSZEHASONLÍTVA A KUTYA SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJÁVAL
Dr. Thuróczy Julianna PhD., Dipl. ECAR, egyetemi docens
www.kisallatbudafok.hu
Az egyes állatfajok ivari ciklusa jelentősen eltér egymástól, emiatt bár a háttérben zajló hormonális hatások és jelentősebb állomásai (ivarzás, ovuláció, vemhesség, ellés) hasonlóak, a folyamat részleteinek hasonlósága csak látszólagos. Megkülönböztetjük a mono-, és poliösztruszos állatokat, aszerint, hogy egy ivari cikluson belül csak egyszer, vagy többször ivarzanak-e. Különbséget teszünk az alapján is, hogy az ivarzás egész évben vagy csak az év bizonyos szakaszában következik be.
AZ UTÓDOK NEMÉNEK KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Az emlősök embrió-genezise során a női nemi utak kialakulása a hímekkel összehasonlítva később következik be. A női nemi utak differenciálódására a Wolff-féle járatok visszafejlődése és ezzel párhuzamosan a Müller-féle járatok stabilizálódása jellemző. A Wolff-féle járat a hím, míg a Müller-féle járat a női nemi utak „őse” az egyedfejlődés korai szakaszában.
A párzás során Y kromoszómájú hím és X kromoszómájú női ivarú spermiumok jutnak a női nemi utakba. Ezek közül a spermiumok közül egy megtermékenyíti az érett, petefészektüszőből kiszabadult petesejtet. Attól függően, hogy a spermiumok közül Y vagy X tartalmú spermium termékenyíti meg a petesejtet, az utód kromoszóma-állománya hímekben XY, nőkben XX lesz. Y kromoszóma jelenlétében a differenciálatlan ős nemi mirigy herévé alakul.
A HERPES VÍRUS FERTŐZÉS TÜNETEI ÉS A VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI KUTYÁKBAN
A Canine Herpes Virus (CHV) az alfa-herpes vírusok közé tarozik, amely a környezeti hatásoknak viszonylag kevéssé tud ellenállni. Ezt az enyhe ellenálló képességet lehet a vírusfertőzés elleni védekezésben is kihasználni. 40 ºC-on gyorsan inaktiválódik, 37 ºC-on a vírus mennyisége 5 óra alatt lefeleződik. A zsíroldó szerek, valamint az erősen savas (< pH 5) vagy erősen lúgos környezet (> pH 8) is elpusztítja. Fenti tényezők együttesen azt eredményezik, hogy az általánosan használt tisztító és fertőtlenítő szerek a környezetben elpusztítják a megbújó vírusokat.
Annak ellenére, hogy eddig csak egy vírustörzset izoláltak, különböző sejtkárosító hatásait írták le és egyes más herpes vírusokkal közeli antigén hasonlóságot is megfigyeltek. Kizárólag kutyákban szaporodik, első sorban nyirokszövetekben, vese sejtekben. Szaporodásához a 34-35 ºC a legkedvezőbb.
A TERMÉKENYÍTÉS OPTIMÁLIS IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS A TERMÉKENYÍTÉS MÓDJAI KUTYÁKBAN
Dr. Thuróczy Julianna Ph.D., egyetemi docens, Dipl. ECAR
Budafoki Állatgyógyászati Központ
A kutya monoösztruszos állat, melyet a legújabb vizsgálati eredmények alapján már a nem-szezonálisan ivarzó fajok közé sorolnak. Spontán ovuláló faj, melynél az ovulációt minden esetben, közel azonos hosszúságú vemhesség vagy álvemhesség követ. Egészséges egyedek ivari ciklusa 4-11 havonta, azonos időközzel ismétlődik. A nemi érés fajtától, testmérettől, egyedtől függően zajlik le. Általánosságban megállapítható, hogy a nagyobb testű fajtáknál akár 16-18 hónapos korra is kitolódhat.
A tüzelés élettanilag két szakaszra osztható.
A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS JELENTŐSÉGE A KUTYATENYÉSZTÉSBEN
A mesterséges termékenyítés története
A mesterséges termékenyítés írott története a XVIII. századig nyúlik vissza. Bár a történetírás megemlékezik az 1322-ben Arábiában történt sikeres ló termékenyítésről, mikor a kanca hüvelyébe helyezett szivacsot a fedezés után eltávolítva és egy másik kanca hüvelyébe helyezve ez utóbbi vemhesült, a valóban biológiai alapokon nyugvó eredményekre mintegy háromszáz évet még várni kellett. Leeuwenhoek 1678-ban figyelte meg a spermiumokat, melyeket „animalcules”-nek, kicsi állatoknak nevezett el a latin animal=állat, culum=kicsinyítő képző és s=többes szám összetétellel.
Majd száz évvel később, az 1770-es évektől Lazzaro Spallanzani abbé több állatfajjal kísérletezett.
AZ IVARI CIKLUS JELLEMZŐI ÉS A PÁROSITÁS OPTIMÁLIS IDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA KUTYÁBAN ÉS MACSKÁBAN
Az első ivarzás megjelenése egyedi eltéréseket mutat. Megfigyelések szerint a pubertás (nemi érés) a kis- és közepes testű fajtáknál korábban, 6–10 hónapos korban következik be, míg a nagy testű fajtákban ez az időszak akár 18–24 hónapos korig is kitolódhat.
Egészséges egyedekben a petefészek ciklikus működése során négy, egymást szabályosan követő szakasz különíthető el (1. ábra). Két ivarzás között, egyedenként különbözően, 5–11 hónap telik el, amely időszak hossza ciklusonként nem változik.
A VEMHESSÉG ÉS ÁLVEMHESSÉG KIALAKULÁSA KUTYÁBAN ÉS MACSKÁBAN
A vemhesség élettana
Az ivarzás során fejlődő tüszőkből a peteleválás (ovuláció) során szabadulnak ki a petesejtek (primer oocyta), amik 24–72 óra alatt további érési folyamaton mennek keresztül, míg elérik a fertilizációhoz (megtermékenyülés) szükséges végleges állapotukat. Életképességük átlagosan 2–4 nap. A megtermékenyülés és az első osztódások a petevezetőben mennek végbe, majd mintegy 6–10 nappal az ovulációt követően 32, ill. 64 sejtes blastocyta-állapotban (embrió) szabadulnak ki a méh üregébe. Ezt követően még kb. 3 napig a 0,3–1 mm átmérőjű blastocyták szabadon „úsznak”, mielőtt egy további 3 napos migrációt követően, kb. 2 mm átmérőjű képletként, a megtermékenyülést követően legkésőbb a 17–21. napon megtapadnak a méhfalon (beágyazódás).
AZ ELLÉS UTÁNI IDŐSZAK JELLEMZŐ BETEGSÉGEI ÉS GYÓGYKEZELÉSÜK POINTER FAJTÁBAN
Az ellést követő mintegy hat hétben, az anyaállat szervezetében lejátszódó élettani változások során végbemegy a méh ellés utáni visszaalakulása, az involutio. Ez idő alatt a méh vemhesség során megnyúlt izomzata, a nyálkahártya fokozottan működő mirigyei eredeti, nyugalmi állapotukba kerülnek. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a későbbi, zavartalan vemhességek szempontjából. A puerperium élettani folyamatait azonban számos tényező, ill. betegség befolyásolhatja.
Placenta-visszamaradás
A magzati függelékek (méhlepény, magzatburok) az ellés során a magzatokkal együtt távoznak a méh üregéből.
A TEJMIRIGYEK NEM DAGANATOS KÓRKÉPEINEK KLINIKUMA KUTYÁKBAN ÉS MACSKÁKBAN
A nem ivartalanított nőstény macskák, szuka kutyák gyakran kerülnek állatorvosi vizsgálatra az emlőkkel, tejtermeléssel kapcsolatos problémák miatt. Az ellés utáni időszakban nem ritka az emlők gyulladásos megbetegedése, illetve a nem kielégítő tejterme-lés. Ezek a körülmények az alomnyi újszülött, és sok esetben az anyaállat életének megmentése érdekében mielőbbi kezelést igényelnek. Az ovuláció után hormonálisan minden szuka álvemhes lesz. Bár ez nem minden egyednél okoz klinikai tüneteket, különböző mértékű viselkedésváltozással, emlő megnagyobbo-dással, sőt akár laktomániáig fokozódó tejtermeléssel járhat.