A nem ivartalanított nőstény macskák, szuka kutyák gyakran kerülnek állatorvosi vizsgálatra az emlőkkel, tejtermeléssel kapcsolatos problémák miatt. Az ellés utáni időszakban nem ritka az emlők gyulladásos megbetegedése, illetve a nem kielégítő tejtermelés. Ezek a körülmények az alomnyi újszülött, és sok esetben az anyaállat életének megmentése érdekében mielőbbi kezelést igényelnek. Az ovuláció után hormonálisan minden szuka álvemhes lesz. Bár ez nem minden egyednél okoz klinikai tüneteket, különböző mértékű viselkedésváltozással, emlő megnagyobbodással, sőt akár laktomániáig fokozódó tejtermeléssel járhat. Egyes fiatal macskák emlőjében az ovuláció után kialakuló hyperplásiás fibroadenomatózis a tulajdonos számára riasztóan gyorsan és látványosan növekvő elváltozás, amely a hozzá társuló bőrelhalás és gyors lesoványodás miatt igényel kezelést.
Emlőgyulladás
Az emlőgyulladás első sorban szoptató szukákban előforduló megbetegedés, néha azonban
tejelő álvemhes szukában is jelentkezhet. A gyulladásos folyamat érintheti egy emlőtelep egy
részét, egy vagy több teljes emlőtelepet, illetve az egyik vagy mindkét tejlécet. Az elváltozás
jelentkezhet akut, életveszélyes formában, amikor a szuka általános állapota is számottevően
romlik, vagy krónikus formában, melyre jellemző, hogy a tünetmentes szuka kölykei nem
kielégítően fejlődnek, esetleg sorra elhullanak.
Heveny emlőgyulladás
Tünetek, kórjelzés
Az érintett emlők duzzadtak, melegek és fájdalmasak, a szuka rossz általános állapotban van (lázas, étvágytalan, kedvetlen, a kölykeivel nem törődik). A szeptikus emlőgyulladásban szenvedő szukák tejéből gyakran izolálható E. coli, Staphylo- és Streptococcusok; ritkábban anaerob flóra, vagy Mycoplasmák tenyésznek ki (9,12). A kenetben bőven találhatóak baktériumok és neutrophil granulocyták.
A gyulladt emlőkből fejt tej makroszkóposan normálisnak is tűnhet (egynemű, fehér-sárgásfehér színű), de tartalmazhat gennypelyheket, színe a gennytartalom miatt zöldessárga vagy a vörös-, és fehérvérsejtek jelenléte miatt vörösesbarna is lehet. Véres jellegű váladék esetenként tünetmentes álvemhes vagy választás utáni szukák emlőjéből is fejhető, de a szoptató szuka tejének véres jellege mindig kórosnak tekintendő. Kezelés
Heveny emlőgyulladásban sérül a plazma-tej barrier, ezért ilyenkor az antibiotikumok többsége képes átjutni a tejbe. Amennyiben a súlyos emlőgyulladás miatt a kölyköket elválasztják és dajkásítják, vagy mesterséges tejpótlóval nevelik tovább, úgy lehetőség van az antibiotikum-érzékenység alapján kiválasztott adekvát antibiotikummal kezelni az anyát, tekintet nélkül az újszülöttek fokozott érzékenységére. Ha nincs lehetőség dajkásításra, és nem megoldható a kölykök tejpótlóval történő táplálása, úgy a kölykökre kisebb veszélyt jelentő antibiotikumot kell választani. Bizonyos antibiotikumok megváltoztatják a születéskor steril bélcsatornát kolonizáló baktériumpopuláció összetételét, csökkentik a kolonizációs ellenállást, az anaerob flórát gyérítve elősegítik a potenciálisan patogén Enterobacteriaceae család túlzott elszaporodását (1. táblázat) (9). Más szerek a fogak fejlődésében okoznak kárt, néhány pedig azért jelent veszélyt, mivel az újszülöttek mája képtelen megfelelően lebontani őket.
A heveny emlőgyulladás tályog, illetve gangrénás mastitis kialakulásához vezethet, amely esetekben a kölyköket mindenképpen javasolt elválasztani, és a szisztémás antibiotikumos kezelést helyi kezeléssel kell kiegészíteni. A tályogok megnyitásával, az elhalt emlőrészek sebészi kimetszésével, szükség szerint drén beültetésével, naponta többszöri 1% Betadine® oldatos sebkezeléssel segíthetjük a gyógyulást. A tejelválasztás megszűntetésére az álvemhesség kezelésénél leírt szereket alkalmazhatjuk. Amennyiben a szukát nem apasztjuk el, mert úgy tervezzük, hogy az emlőgyulladás kezelését követően néhány nap elteltével visszakapja a kölykeit, úgy rendszeresen gondoskodnunk kell az emlők kifejéséről.
Krónikus vagy szubklinikai emlőgyulladás
Tünetek, kórjelzés
Szubklinikai mastitis fennállására kell gondolni, amikor a szoptatott kölykök nem fejlődnek megfelelő ütemben. A diagnózis felállítása a tej mikroszkópos és kvantitatív bakteriológiai vizsgálatával történik. Kis csíraszámban jelen lévő kevert baktériumflóra egészséges szukák tejében is jelen van. Ezek a baktériumok mintanyeréskor is kontaminálhatják a vizsgálati anyagot, illetve a bimbócsatorna rendes flórájának tagjai lehetnek. Egészséges szukák tejéből gyakran izolálható Staphylococcus aureus, S. pseudointermedius, Streptococcusok és E. coli,
azonban a csíraszám általában nem éri el a 104 baktérium/ml-t. A mastitises szukák tejéből gyakran tenyésznek ki Klebsiella, Staphylococcus, fi-haem. Streptococcus fajok, valamint hemolizáló E. coli (9,12). Az is előfordulhat, hogy a kifejt tejből nem tenyészthető ki a kórokozó baktérium, mivel annak csupán endotoxinjai jelennek meg ott, és okozzák az újszülöttek megbetegedését. Ezekben az esetekben Gram negatívok okozta mastitisre, esetleg a háttérben fennálló metritisre is gondolni kell, és a terápiát ennek megfelelően kell tervezni.
Kezelés
A diagnózis felállítása után dönteni kell a kölykök dajkásításáról, mesterséges táplálásáról, vagy a szuka antibiotikumos kezelése melletti további természetes neveléséről. Az antibiotikumos kezelést a kitenyésztett baktérium populáció érzékenységének, a szer farmakokinetikájának és a kölykök biztonságának megfelelően kell kiválasztani. Bizonyos antibiotikumok nem érnek el terápiás koncentrációt a tejben krónikus mastitis során, mivel a plazma-tej barrier ép marad. A tej kémhatása enyhén savas, ezért a gyenge bázikus tulajdonsággal rendelkező antibiotikumok a vérplazmáénál nagyobb koncentrációt érhetnek el benne. A szer lipid oldékonysága is fontos szerepet játszik a tejbe való kiválasztódásban. A gyenge lipidoldékonyságú szerek nehezen vagy egyáltalán nem jutnak át a határoló hártyákon. Emiatt például az aminoglikozid antibiotikumok bázikus tulajdonságuk ellenére sem érnek el hatékony koncentrációt a tejben. Habár a kinolon származékok magas koncentrációt érnek el a tejmirigyekben és a tejben, valamint hatékonyak számos aerob baktérium és Mycoplasma ellen, mégsem javasolt alkalmazásuk azokban az esetekben, amikor a kölykök az anyjuk alatt maradnak. Rendellenes porcnövekedést okozhat a kölykökben, ezért szoptató szukákon alkalmazása nem javasolt. A tetraciklinek szintén jól koncentrálódnak a tejben, azonban csont-deformitásokat és a fogzománc diszpláziáját, elszíneződését okozhatják, ezért alkalmazásuk szoptató szukákban szintén ellenjavallt. Az antibiotikum kiválasztásánál figyelembe kell még venni a kolonizációs ellenállásra gyakorolt hatást is. A megfelelő antibiotikum kiválasztásában segít a 2. táblázat.
Heveny emlőgyulladás |
Szoptató szuka |
Nem szoptató szuka |
Aerob fertőzés |
||
Gram negatív |
cefoxitin, klóramfenikol |
2. vagy 3. generációs cefalosporinok, kinolonok, klóramfenikol |
Gram pozitív |
1. generációs |
ß-laktarmtz rezisztens penicillinek, |
cefalosporinok, |
amoxicillin+klavulánsav, 1. generációs cefalosporinok, |
|
eritromicin |
eritromicin, klóramfenikol |
|
Anaerob fertőzés |
cefoxitin, |
penicillin, Metronidazol, klindamicin, cefoxitin, |
klóramfenikol, |
klóramfenikol, eritromicin |
|
eritromicin |
||
Mycoplasmák |
eritromicin, klóramfenikol |
klóramfenikol, tetraciklinek, eritromicin, kinolonok |
Krónikus emlőgyulladás |
||
Aerob fertőzés |
||
Gram negatív |
cefoxitin, |
kinolonok, klóramfenikol |
Tejhiány (Agalactia, hypogalactia)
Agalactiának nevezzük a tejtermelés vagy a tejelválasztás elmaradását. A tejtermelés primer hiányát anatómiai vagy élettani rendellenességek okozhatják, és meglehetősen ritka kórforma. Másodlagos agalactia hátterében állhat nem megfelelő táplálás, stressz, koraellés, gesztagén terápia, mastitis, metritis, élettani problémák, endotoxémia és szisztémás betegségek (7). Az elsődleges vagy valódi agalactia nem kezelhető gyógyszeresen, ha veleszületett anatómiai rendellenesség okozza, vagy a mirigyek nem képesek a hormonális stimulusra reagálni. Az ilyen szukát a további tenyésztésből érdemes kizárni, mivel a bántalmat utódaira is átörökítheti.
Másodlagos agalactia kezelésében első lépés a kiváltó ok megszüntetése. Fiatal, először ellő szuka, a számára szokatlan történések miatt izgatott lehet, idegenkedhet a szoptatástól. A gazdája nyugtatására, vagy nyugtatók alkalmazásával a probléma orvosolható. A fenotiazin trankvillánsok (acepromazin) amellett, hogy megnyugtatják a szukát, fokozzák az agyalapi mirigyben a prolaktin elválasztást, serkentik a tejtermelést. Oxytocin tartalmú készítmények segíthetik az ideges szukák tejleadását. Dopamin antagonista szerek (pl. metoklopramid) fokozzák a prolaktin elválasztást (4). Ezt a tulajdonságukat kihasználhatjuk tejtermelési zavarral terhelt szukák kezelésekor, a szert szokásos terápiás dózisában alkalmazva a tejtermelés megindulásáig. A szukák császármetszése során az anesztéziához használatos szerek közül a fentanyl szintén prolaktin koncentrációt emelő hatással bír (1), ezt a hatást azonban csak néhány órán át, a korai posztoperatív szakban fejti ki. Hasznos lehet intravénás fentanylt is alkalmazni célzottan olyan szukák altatásához, ahol valószínűsíthető, hogy tejtermelési problémák lesznek. Gyógynövény tartalmú teákkal (Lactoherb tea, Fitolac tea) is fokozható a tejtermelés, amennyiben a szuka a szokatlan íz ellenére elfogyasztja.
Álvemhesség (galactorrhoea)
Tünetek, élettan
Az álvemhes szuka kitőgyel, tejet termel, vackol, tárgyakat, esetleg apróbb állatokat dajkál. A tünetek élettani hátterében a tüzelést követő időszak magas progeszteron szérumszintjének csökkenését követő prolaktin szint növekedés áll. Ennek megfelelően a tünetek megjelenésére a tüzelés után 1-1,5 hónappal, metösztruszban végzett ivartalanítás után 3-4 nappal, illetve a külső forrásból származó gesztagén hormon hatásának megszűnését követő, vagy luteolitikumok alkalmazását követő 3-4. napban számíthatunk.
Az álvemhesség élettani jelenségnek tekinthető intakt szukákban. Minden egyes tüzelést a vemhesség kialakulásától függetlenül mintegy kéthónapos sárgatest fázis követ, amely során progeszteron hatásra az emlő mirigyei felkészülnek a tejtermelésre. A luteális fázis végén a progeszteron szérum szintjének csökkenésére az agyalapi mirigy fokozott prolaktin szekrécióval reagál, melynek hatására az emlő mirigyei tejtermelésbe kezdenek. Ugyanezek a hormonális és élettani változások játszódnak le metösztruszban végzett ivartalanítás és a felfüggesztett gesztagén kezelés hatására. (7)
Kórjelzés
A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal történik, amit minden esetben javasolt kiegészíteni a vemhesség kizárásával.
Kezelés
Az enyhe tüneteket mutató szukákat nem feltétlenül szükséges kezelni. Spontán remisszió következik be, amikor az emlők feszülése miatt a baroreceptorok egy neuroendokrin reflexen keresztül a prolaktin szekréció és ezáltal a tejtermelés csökkenését okozzák (7). Nem célszerű kifejni az emlőkből a tejet, illetve meg kell akadályozni, hogy a szuka magát szopja (gallér). Az álvemhesség időtartama változó, néhány naptól hat hétig is eltarthat. A kalória-, és vízbevitel enyhe mérséklése segítheti a tünetek elmúlását. A feszülésig telt emlők okozta kényelmetlenség hideg borogatással enyhíthető. Gyógyszeres kezelésre több gyógyszercsoport is alkalmazható.
Antiprolaktin hatással bíró készítmények sikerrel vethetők be az álvemhesség kezelésében. A prolaktin szekrécióját szerotoninnal stimulálni, dopaminnal gátolni lehet. Ennek megfelelően a szerotonin antagonista metergolin, valamint a dopamin agonista cabergolin és bromocryptin csökkenti a hipofízisben a prolaktin elválasztást, ezáltal csökkenti a tejtermelést (7). Téves indikációval vemhes szukán alkalmazva ezek a szerek koraellést, vetélést okoznak. Cabergolin (5ug/kgnap p.o.) 5-10 napig tartó adagolásával az álvemhesség 95%-ban sikeresen kezelhető. Bromocryptin (30ugkgnap p.o.) 5-10 napig tartó adagolásával a betegek 90%-a tehető tünetmentessé (7). A bromocryptin adagolása esetén nagyobb arányban kell mellékhatásokra (hányinger, hányás, étvágytalanság) számítani. Ezek a tünetek enyhíthetők a napi adag naponta többszöri (2-3x) alkalomra való elosztásával. Bizonyos szerzők javasolják a mellékhatások csökkentésére a dopamin antagonista (!) metoklopramid 0,5 mg/kg adagban való adagolását, a laktáció csökkentésére gyakorolt hatás számottevő csökkentése nélkül (6). Más szerzők dopamin antagonisták alkalmazását követően jelentős prolaktin koncentráció emelkedést tapasztaltak (4), ezért kétséges, hogy ezek a szerek javallhatók-e a bromokriptin okozta hányinger ellensúlyozására.
Hyperplasiás fibroadenoma komplex
Kóroktan, tünetek, előfordulás
A macskák hyperplasiás emlő fbroadenomája nem daganatos eredetű, progeszteron-indukálta
elváltozás. Az elváltozás hátterében az endogén vagy exogén eredetű progeszteron, ill. LA-
gesztagén tartós receptor kötése áll. Viszonylag rövid idő alatt (akár néhány nap) az érintett,
áltlában fiatal macska mindegyik emlőtelepe jelentősen megnagyobbodik, az almányira
duzzadt emlők felületén a bőr mechanikai hatásra és lokális keringési zavarok következtében
elhal, kifekélyesedik. Általában fiatal (3hó – 2év) vemhes, éppen ovulált de nem vemhesült,
vagy gesztagénnel kezeitnőstény macskákban fordul elő. (8)
Diagnózis
A kórisme a kórelőzményi adatok és a fizikális vizsgálat alapján valószínűsíthető, definitív diagnózis az elváltozás citológiai, vagy kórszövettani vizsgálata alapján állítható fel. Az eltávolított emlők kórszövettani vizsgálatával jól demarkált, nem kapszulált, jóindulatú fibroglanduláris proliferáció mutatható ki (8). A felületi hámot leszámítva nem jellemző gyulladás vagy elhalás kialakulása, illetve tejtermelés.
Kezelés
Az elváltozás konzervatív kezelésére progeszteron receptor blokkoló alkalmazható. Aglepriszton (Alizin) kezeléssel felfüggesztve a progeszteron receptor kötődését, az elváltozás összehúzódik. Intakt nőstényekben számítani kell rá, hogy a következő ovuláció után az elváltozás ismét kialakulhat.
dr. Thuróczy Julianna PhD, Dipl. ECAR
Irodalom
1. Aliberti G. et al.: (2002) Age related prolactin secretion in men after fentanyl anaesthesia, Archives of Gerontology and Geriatrics 35: 1–8
2. Chakraborti S. et al.: (1999) Hypothalamic–pituitary–thyroid axis status of humans during development of ageing process, Clinica Chimica Acta 288: 137–145
3. Cortese L. at al.: (1997) Hyperprolactinaemia and galactorrhoea associated with primary hypothyroidism in a bitch., J. Small. Anim. Pract. 38;(12) 572-5.
4. Hernández I. et al.: (2000) Hypothalamic dopaminergic tone and Prolactin bioactivity in women with polycystic ovary syndrome, Archives of Medical Research 31 216–222
5. Janowski T. et al.: (2006) Clinical trials on aglepristone, Proceedings of EVSSAR 5th Biannual Congress, Budapest. p151
6. Janssens L.A.A.: (1986) Treatment of pseudopregnancy with bromocriptin, an ergot alkaloid. Veterinary Record 119:172-174
7. Johnston S. D. et al.: (2001) Disorders of the mammary glands of the bitch, In: Canine and Feline Theriogenology, W.B. Saunders Philadelphia, 243-246
8. Johnston S. D. et al.: (2001) Disorders of the mammary glands of the queen, In: Canine and Feline Theriogenology, W.B. Saunders Philadelphia 474-477
9. Johnston S. D. et al.: (2001) Periparturient disorders in the bitch, In: Canine and Feline Theriogenology, W.B. Saunders Philadelphia 131-139
10. Rey-Roldán E. B. et al.: (1997) In vivo interaction of Baclofen, TRH and Serotonin on PRL and TSH secretion in the developing and and adult male and female rats, Life Sciences, 61;(23) 2283-2290
11. Rudas P., Frenyó V.L.: (1995.)Az állatorvosi élettan alapjai, Springer Hungarica Kiadó Kft. 372-381
12. Schäfer-Somi S. et al.: (2003) Bacteriological status of canine milk and septicaemia in neonatal puppies – a retrospective study, J.Vet. Med. B 50, 343–346
13. Wehrend A. et al.: (2001) Treatment of feline mammary fibroadenomatous hyperplasia with a progester6-347